ORSZÁGOS RABBIKIÉPZŐ-ZSIDÓ EGYETEM
JUDAISZTIKA ALAPSZAK (BA)
Szakdolgozat
Baron Nikolett
Budapest, 2010
ORSZÁGOS RABBIKIÉPZŐ-ZSIDÓ EGYETEM
JUDAISZTIKA ALAPSZAK
Az én „holokausztom”
„…Bűnösnek találtattam születésem körülményei miatt!”
Dr Kemény Miklós
Szántóné dr. Balázs Edit
Főiskolai docens Baron Nikolett
Budapest, 2010
Tartalomjegyzék
Bevezetés…………………………………………………………………………………………………………………… 5
Az emancipáció előtt álló zsidóságról / amit a zsidóság Magyarországnak adott……………. 9
Integráció, beilleszkedés……………………………………………………………………………………………. 10
Rövid családtörténetem (anyakönyvek és emlékezések alapján)…………………………………. 11
Holokausztról, mint történelmi tragédiáról………………………………………………………………… 13
A magyar zsidóság holokausztjának okairól……………………………………………………………… 13
1945 előtti magyar társadalom hozzá állása a zsidósághoz………………………………………….. 18
Zsidó – keresztény házasságról………………………………………………………………………………….. 19
Menlevelekről………………………………………………………………………………………………………….. 20
A harmadik zsidótörvény (1941………………………………………………………………………………… 24
A kitért zsidók különválasztása…………………………………………………………………………………. 25
A budapesti zsidók koncentrálása…………………………………………………………………………….. 25
A munkaszolgálat létrehozása…………………………………………………………………………………… 26
Mi volt a munkaszolgálat létrehozásának, működésének és eltorzulásának belső logikája?27
A munkaszolgálat 1944-1945-ben……………………………………………………………………………… 28
Zsidó munkaszolgálat újraszabályozása…………………………………………………………………….. 30
Visszaemlékezés egy munkaszolgálatostól………………………………………………………………….. 31
Kemény Miklós levelei a munkaszolgálatból I……………………………………………………………. 32
Kényszermunkások kinézete, külseje és egészségügyi állapotáról……………………………….. 42
A zsidó munkaszolgálatossal hogyan kell bánni…………………………………………………………. 44
Kemény Miklós levelei a munkaszolgálatból II…………………………………………………………… 45
Mit érezhettek az elkövetők, szemlélet a náci oldalról…………………………………………………. 53
Holokauszt, mint feldolgozhatatlan trauma……………………………………………………………….. 53
Elhalt egy világkép…………………………………………………………………………………………………… 54
Holokauszt, mint trauma, visszaemlékezés…………………………………………………………………. 56
Kárpótlásról…………………………………………………………………………………………………………….. 57
A Nácizmus Magyarországi Üldözöttjeinek Országos Érdekvédelmi Szervezete………….. 60
Holokauszt utáni időszakról……………………………………………………………………………………… 61
Zsidóságban mit látok ma…………………………………………………………………………………………. 63
Családfa………………………………………………………………………………………………………………….. 64
Bibliográfia……………………………………………………………………………………………………………… 65
HÁBORÚS NAPLÓ
Immár a félelem sokszor szíven érint
és néha messzi hír csak néked a világ;
egyre régibb emlékként őrzik gyermeki
korod a régi fák.(…)
A világ új háborúba fordul, éhes
felhő falja föl egén az enyhe kéket,
s ahogy borul, úgy féltve átkarol, s zokog
fiatal feleséged.
Radnóti Miklós: Háborús napló. 1. Hétfő este (részlet)
Bevezetés
Azért választottam ezt a szakdolgozati témát, mert a szívemhez közel áll a családom története. Másodsorban pedig, mert többségében úgy nőttem fel, hogy fogalmam sem volt a zsidó származásomról, a zsidó kultúráról. Nem értettem miért nem beszélünk róla, miért volt az a szokás, hogy titkolni kell. Körülbelül 15 éves koromban tudatosult bennem, hogy valami különös családi vonásunk van. Ekkora értettem meg, általános iskolában tanultam nyolcadik osztályban a Holokausztról. Akkor megdöbbenve, mindenki hatása alatt volt ennek a szörnyű tragédiának.
Később a gimnáziumban kezdett érdekelni igazán a zsidóság. Egyszer a Holokauszt emléknapon megnéztük az iskolával a Sorstalanság című filmet. Az egyik osztálytársam nem volt hajlandó eljönni, ő nem néz „büdös zsidókról” filmet mondta, akkor eszméltem rá, hogy ezt komolyan mondja és ott tudatosult bennem valami különleges, hogy nagyon komplex népről lehet szó, akinek én tagja vagyok. Történetesen az a bizonyos osztálytársam egészen jó barátnőm volt, mondtam neki, hogy azt mesélték a szüleim, az én dédnagypapámat is agyonlőtték, mert elfáradt a menetben. Csak, azért mert zsidó volt! Elmondtam neki, engem felháborít, hogy az embereknek nincs lelkük. Egyszerűen szemet hunynak a tragédia nagysága fölött. A barátnőm többet nem beszélt velem és elkerült. Csak, azért mert „zsidó ivadék” vagyok! Így indult el a zsidóság iránti érdeklődésem.
Ezért is járok az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemre. Szeretnék emléket állítani a dédnagypapám emlékére. Mivel egyelőre nem tudjuk, hol van eltemetve, nincs sírhelye sem, azt gondolom ezzel a szakdolgozattal, a kutatásokkal méltón megemlékezem róla. Ezen kívül, amikor először elolvastam a levelet, amelyben az állt egy szemtanú szerint, hogy a legyengült állapota miatt a nácik agyonlőtték. Azt gondolom minden ember számára megdöbbenést, kellene, hogy keltsen. Szörnyű, megrázó lehetett átélni a holokausztot. Nem lehet semmivel sem kárpótolni, ami az áldozatokkal történt és legfőképpen nagyon nehéz mind a mai napig mindazoknak, akik szeretteiket elvesztették.
Jelen esetben a nagypapámnak, Baron Miklósnak édesapja elvesztése, az ok, amiért sohasem ismerhette meg őt, mély, szörnyű nyomokat hagyott benne.
Nehéz lehetett Kemény Miklós feleségének, akinek új életet kellett teremtenie. Újra kellett kezdenie, megismerkedett Baron Jenővel, aki szintén zsidó származású volt. Újra merte felvállalni az ezzel járó nehézségeket és viszontagságokat.
A szakdolgozat írása közben nagyon sok újdonságot sikerült kiderítenem, amit a család sem tudott. Nagyon érdekes és izgalmas volt a kutatás, az anyakönyvekkel való foglalkozás. Ezen kívül elolvastam rengeteg könyvet a munkaszolgálatosokról és a holokausztról. Mély benyomást tett rám a szörnyű történetek megismerése.
Köszönettel tartozom nagypapámnak, Baron Miklósnak, a fáradságáért és azért, hogy hajlandó volt időt szakítani a szomorú emlékek felelevenítésére. Mert bár kisgyerek volt mégis nagyon is élénken emlékszik egyetlen egy találkozására édesapjával. Köszönöm konzulensemnek, Szántóné Dr. Balázs Editnek és Dr. Oláh Jánosnak a támogatásért és a millió segítségért. De legfőképpen szüleimnek a sok segítségért.
Bárcsak ne történt volna meg ez a szörnyűség, és az emberek máshogy gondolkodnának. Bárcsak kötelezővé tennék az iskolákban bármilyen fajta visszaemlékezés ismertetését.
2010. március 4.
„Hiszek a Napban akkor is, amikor nem süt, Hiszek a szeretetben akkor is, ha nem érzem, Hiszek Istenben akkor is, amikor néma.”
(Egy kölni ház pincefalán, ahol zsidók bújtak a nácik elől)
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Munkaszolgálatosok listájának alapján ezeket az információkat sikerült kiderítenem:
Személyes adatok
| Név | Kemény Miklós dr. |
| Anyja neve | Drechler Aranka |
| Születési idő | 1910. 09.23. |
| Születési hely | Budapest |
| Rendfokozat | |
| Halál időpontja | 1944. 08.15. |
| Halál helye | Pozsonyligetfalu |
| Halál oka | betegség |
| Temetés helye | Pozsonyligetfalu |