A zsidóság és én

Életem első találkozása a zsidóság gyökereivel, akkor történt, amikor felhalmozódtak gyerekkoromban a NSZK-ból kapott, és a zsebpénzemen vásárolt eredeti német lemezeim, kazettáim, és akkor nagyon divatos walkmanjeim. Mindösszesen 14 éves voltam! Ösztönösen sefteltem a dolgaimmal, iskolában, lent a téren, bejártam a Rózsavölgyi zeneműboltba, és más akkor maszeknek nevezett zene boltokba. Adtam-vettem, és egyre több pénzem lett, nem kellett, hogy anyám zsebpénzt adjon. Már 1982-83-ban a boltok által kért lemezeket hoztuk be apám révén a külszolgálatról. Sőt a Király utcai állami bizományi áruház által rendelt Betamax studio video kazettákat is Kölnből eladásra, ami ment egyből tovább az MTV-be, hisz hiány gazdálkodás volt, más nyugati termékek hasonló módon voltak elérhetők!

Ez egy része serdülő korombeli emlékeimnek, de hogy ez hogy függ össze a zsidó gyökerekkel, mi sem természetesebb, folyamatosan lezsidóztak, hogy én állandóan seftelek, adok-veszek, nyilván a korombeliek. Mindig volt pénzem, irigységből, és hallomásból használták akár a “büdös zsidó” kifejezést is. Először arra gondoltam, hogy ez csak egy szólás. A középiskolában is tovább folyt ez a megpróbáltatásom, sőt Pécset építőtáborban nyáron a “barátaim” lefogtak a zuhanyzóban, hogy bebizonyosodjanak rólam, hogy valóban körbe vagyok-e metélve. Ennek ellenére mindig engem kerestek, ha valamit el akartak adni, vagy venni.

14 – 16 éves kora körül az ember elkezdi keresni az identitását, és valóban, ezt tettem én is, szüleim elváltak már 3 éves koromban, és nem igazán szólt az életünk a gyökerekről, apám, és nevelő papám (édes nagyapám a holokauszt áldozata volt) kommunista érzelmekkel is fűtve a pártot, az országot szolgálták, papám katonatisztként, és tolmácsként dolgozott, és komoly megbízatásokat kapott, volt hogy 6 útlevél volt a zsebébe, és mivel másik anyanyelve német volt, járta Europát hírszerzőként. A Magyar Népköztársaságért a vérét is adta volna!

(Hazáját szolgáló megbízható kém volt). Sok történet van a munkájáról, hamar nyugdíjazták, stresszes életet élt, vérbeli zsidó volt, 100%-ban, a család tőle kapta a “Baron” nevet is. Sajnos már nem él. Apám már 1976-ban kikerült Kölnbe, mint kereskedelmi titkár, nevezhetjük ennek, itt szolgált 1981-ig, félelmetes emlékeim vannak, pld. hogy száguldottunk a német autópályán, hogy egy komoly irattal elérjük az Orosz nagykövetet egy másik város pályaudvarán, aki indult vissza Moszkvába jelentést tenni. Ehez hiányoztak még iratok. Baron Miklós zsidó származása ellenére a rendszer egyik legmegbízhatóbb katonája volt. (vagy talán azért volt megbízható, mert zsidó származású kommunista volt)

Gyerekkorában többször járt NDK-ban csere táborokban, és anyanyelvi szinten tanult meg németül. Neki is köszönhetjük azt, hogy a Sanyo ideje korán letelepedett itthon, vagy a Dyras márka bekerült a Keravillba, nem beszélve a nagyobb márkákról, az ITT konszernnel is komoly projekteket vezényelt le. Ide sorolható a Magyar légteret felügyelő komoly számítógép és radar rendszerek (polgári) telepítésének manegelése! Ezen kívül pedig ipari információk szállítása!

Ha le akarunk vonni bizonyos konzekvenciákat a zsidóság és a szocializmus magyarországi kapcsolatáról, és mindezt a Baron család oldaláról, akkor egyértelműen kijelenthetjük, hogy jól együtt tudod működni a rendszerrel az akkori Magyar zsidóság a rendszerben alapvető megbújó hibákkal együtt. Tanulva a “soá”-ból az asszimiláció volt az első és leglényegesebb, természetesen a tisztesség határain belül. Ma is, ha egy multinacionális cég alkalmazottja önzetlenül lojális cégéhez, akkor munkája gyümölcseként tud élni, dolgozni, és eltartani családját. 1956 és 1989 között a zsidók, illetve a zsidó származású lakosság beilleszkedett a Szovjet hatalom által is ellenörzött társadalomba, és gyarapodtak, haladtak előre, és sokan az állami szférában komoly poziciókat töltöttek be, megbízhatóak voltak, terhelhetők, és hűségesek. Apám 1981-ben az Ipari Minisztérium alkalmazottjaként Kapolyi vezetése alatt 1986-ig dolgozott. Majd ebben az évben kikérte a Külügyminisztérium, és Bécsbe “száműzte” 5 évre, hogy képviselje Magyarországot, a rendszerváltást csak hallomásból élte meg.

1991-ben tért haza, már új megbízójával a Klöckner, majd később a Bayernwerk (EON) cégekkel, vezényelte le 2000-ig az energia privatizáció egy részét. Karrier, Ő is ennek tartja!

A rendszerváltás előtti időszak rossz volt, hibás, abszolút nem demokratikus, de végezte a dolgát Ő is, mint 40 évig 10 millió más Magyar.

A zsidóság sorsa többségében megfigyelhető a rendszerváltás utáni fejlődésében is, a Zsidó értelmiség nagy része ma is intellektuel helyeken dolgoznak, színészek, akadémikusok, orvosok, stb, és csöndes részét képezik a társadalomnak. Akik az üzleti életben dolgoznak, sokuk mára az elmúlt 20 év alatt vagy nagyon jól éltek-élnek, vagy meggazdagodtak, vagy külföldön söprik be milliárdjaikat! Elmondhatjuk általánosságban, hogy a Magyar zsidóság túl élte a Holokausztot, túl élte a szocializmust, és túl élte az elmúlt 20 évet is, és töretlenül élik hétköznapjaikat.